A Bollinger szalag egy forexen és más tőzsdéken egyaránt népszerű indikátor.
Nevét alkotója, John Bollinger után kapta, felépítését tekintve pedig kettő szalagból és egy közéjük ékelődő mozgóátlagból áll.
A két szalag lényegében a mozgó átlag pozitív és negatív irányba történő eltolásából adódik, egy statisztikai fogalom, az úgynevezett szórás használatával.
Az indikátor azt mutatja, hogy az aktuális árfolyam értéke normálisnak mondható-e, vagy statisztikailag kiugró, “extrém” érték, ami hosszú távon nem fenntartható.
Nézzük meg részletesebben az indikátor felépítését és használatát.
A Bollinger szalag működése
Az indikátor tehát egy egyszerű mozgó átlagból (SMA) áll, illetve az ezt alul és felül szegélyező szórásvonalakból.
Többnyire a volatilitás kimutatására szokták használni, illetve trendfordulók előrejelzésére.
A középen elhelyezkedő mozgóátlag általában 20 periódust vesz figyelembe és a szalagok referenciapontjaként szolgál.
A szalagok ugyanis úgy lettek kitalálva, hogy mindig egy adott szórásnyi távolságra helyezkednek el a mozgóátlagtól.
Hogy ennek a lényegét megértsük, nézzük meg a következő ábrát:
Az ábra lényegében azt mutatja, hogy ha a mozgóátlagot mindkét irányba eltoljuk a szórásának kétszeresével (ami egyébként az alapértelmezett érték a Bollinger szalag esetében), akkor az árfolyammozgás 95%-a az így kapott területen belülre esik.
Ez a megállapítás a statisztikából ismert normális eloszláson alapszik, amelynek lényege, hogy az átlaghoz közeli adatok gyakrabban fordulnak elő, mint az átlagtól távoli adatok.
Ennek természetesen jobban utána lehet nézni, ha valakit érdekel az elméleti levezetés – az átlag felhasználónak elég annyit tudnia, hogy a szalagon kívüli értékek ritkán fordulnak elő, vagyis potenciálisan túlvett és túladott árszintek.
A Bollinger szalag tehát hatékonyan használható extrém piaci helyzetek azonosítására. Illetve számos más módon is lehet vele kereskedni.
Ezeket nézzük meg most részletesebben.
A Bollinger szalag használata forex kereskedésre
#1 Kitörések kereskedése
A Bollinger szalagok folyamatos mozgásba vannak: kitágulnak és összeszűkülnek, az ár-mozgások nagyságától függően.
Ez utóbbit hívjuk volatilitásnak.
Amikor a szalagok kitágulnak a volatilitás magas, az árfolyam jelentősen eltér az átlagától.
Amikor a szalagok pedig összeszűkülnek, akkor a volatilitás alacsony, az árfolyam az átlaga körül mozog, nincs kiemelkedő aktivitás.
Az indikátor egy népszerű használati módja az alacsony volatilitású helyzetek azonosítása, ezek ugyanis sokszor egy nagyobb árfolyammozgás előszeleként működnek.
Ha például a piac egy fontos adat publikálását várja, akkor ezt megelőzően gyakran nincs számottevő árfolyammozgás.
Ennek az az oka, hogy sok kereskedő bizonytalan, hogy milyen irányba kereskedjen, és inkább megvárja hogy pozitív, vagy negatív adatok látnak-e napvilágot.
Ilyenkor a Bollinger szalag összeszűkül, ezzel figyelmeztetve a közelgő nagy mozgásra azokat a kereskedőket is, akik nem feltétlenül követik a gazdasági híreket.
Vannak olyan stratégiák, amelyek kifejezetten az összeszűkült szalagból való kitörést igyekeznek lekereskedni.
Erre például népszerű mód, hogy a kereskedő elhelyez egy függő megbízást a szalag mindkét oldalán, kicsivel a szalag alatt/felett, így bármely irányba is történjen a kitörés, valamelyik megbízás aktiválódni fog és a kereskedőnek pozíciója keletkezik a mozgás irányába.
#2 A trend kereskedése
A Bollinger szalag trendek kereskedésére is jó eszköz tud lenni.
Például egy emelkedő trendben, amikor a piac korrigálódik (kissé esik egy nagyobb felfelé mozgás után), várhatunk, amíg a piac eléri az alsó szalagot és ott vételi pozíciót nyithatunk.
Csökkenő trendben pedig ugyanígy, a felső szalag megérintése kedvező eladási pont lehet.
Ennek a technikának az alternatív változata, a középső mozgóátlaghoz való visszatérés használata ugyanilyen módon.
#3 Túladott/ túlvett szintek azonosítása
A Bollinger szalag segíthet azonosítani a túlvett és túladott árszinteket.
Ha az árfolyam eléri, vagy meghaladja a felső szalagot, az túlvásárolt állapotra utalhat, ami potenciális korrekciót vagy trendfordulót vetít előre.
Hasonlóképpen, ha az árak az alsó szalagot érintik, vagy az alá süllyednek, az túlértékesített állapotot jelezhet, mutatva egy lehetséges áremelkedést.
Összefoglalás
A Bollinger szalag egy sokoldalú eszköz, amelyet többek között a volatilitás elemzésére, a trendek azonosítására és a potenciálisan túlvett / túladott piacok azonosítására használnak a kereskedők.
Fontos, hogy ne hagyatkozunk kizárólag a Bollinger szalag indikátora.
Ha sikeresen akarunk kereskedni, akkor alapvető fontosságú, hogy egy átfogó kereskedési stratégia részeként használjuk az indikátort, ne csak kedv szerint kereskedjünk egy-egy szignált, mintha szerencsejátékot játszanánk.