A spread, vagy bid-ask spread, a vételi és az eladási ár közötti különbséget mutatja, és meghatározó tényezője a devizakereskedésnek.
Minél nagyobb ugyanis ez a szám, annál drágább az adott devizapár kereskedése.
De miért is van az, hogy a spread kifejezetten nagy egyes devizapárok esetében, míg más devizapároknál alacsony spread a jellemző?
És miért változik állandóan a spread értéke?
Ebben a blogbejegyzésben belemerülünk a forex spreadek témájába, és válaszolunk a fentiekhez hasonló kérdésekre.
Lássunk neki!
Mi az a spread? (Bid-Ask Spread)
A spread a vételi és eladási ár közötti árrés.
Például, ha rápillantunk az árfolyamjegyzésekre, valami ilyesmit láthatunk:
Vegyük a GBP/USD devizapárt példaként (középen).
Ha fontot szeretnénk vásárolni, akkor 1,26140 dollárt kell fizetnünk egy fontért.
Ha viszont fonttal rendelkezünk és dollárra szeretnénk váltani, akkor a bróker csak 1,25941 dollárt fog fizetni egy fontért.
A spread a két árfolyam közötti különbség, amely ebben az esetben 0,00199, azaz 19,9 pip.
Ha ebben a pillanatban megvennénk 1000 fontot, majd azonnal eladnánk, akkor jelentős veszteséget szenvednénk.
Hogy pontosan mennyit, abba most nem megyünk bele, de viszonylag könnyen kiszámítható. Segítségként ajánljuk egy korábbi cikkünket, amelyben lépésről lépésre elmagyarázzuk, hogyan kell pipekkel számolni forexen.
Azt az árat, amelyen eladhatunk, bid árnak is nevezik, és azt az árat, amelyen vásárolhatunk, ask árnak. Ebből ered a bid-ask spread elnevezés.
Ha zavarba esünk, hogy melyik melyik, akkor gondoljunk arra, hogy mindig a magasabb ask áron tudunk vásárolni.
A fenti példában a bid-ask spread felháborítóan nagy, de némileg normális abban az értelemben, hogy a képernyőképet a hétvégén készítettük, és a spreadek általában a piac zárása előtt kiszélesednek (erről később bővebben).
A képernyőkép egyébként a MetaTrader 5 nevű kereskedési platform Market Watch nevű ablakát mutatja. Amennyiben ezt a programot használjuk kereskedésre, itt könnyen kaphatunk egy áttekintőt a valós idejű árfolyamokról és spreadekről.
Ha a spread oszlop nem látható, akkor manuálisan kell hozzáadni a nézethez.
Ehhez kattintsunk a jobb gombbal az ablakon belül, és válasszuk a “Columns” lehetőséget (Magyar nyelvű MT5-ben “Oszlopok”). Majd pipáljuk be a “Spread (árrés)” melletti dobozt.
Fontos, hogy a Market Watch-ben látható spreadek tört pippekben vannak kifejezve.
Ez általában a pip 1/10-e. Például egy 3-as spread 0,3 pip-et jelent, míg egy 24-es spread 2,4 pip-et.
Miért létezik a spread?
Mint ahogyan feljebb megbeszéltük, a spread a vételi és az eladási ár különbsége.
Ahhoz, hogy megértsük, miért létezik a spread, először is azt kell megértenünk, miért van két ár jegyezve ugyanarra a devizapárra?
Ez az egyidejűség problémájára vezethető vissza, amely a különböző termékek adásvétele során merül fel.
Tegyük fel, hogy 1000 fontot szeretnénk vásárolni dollárért.
Lényegében nincs semmiféle garancia arra, hogy találunk valakit, aki éppen akkor 1000 fontot szeretne eladni dollárért, amikor mi azt szeretnénk megvásárolni.
Mégis, amikor rákattintunk a vételi gombra a kereskedési platformon belül, a tranzakció szinte azonnal végrehajtódik.
Hogyan lehetséges ez?
Egyrészt, a forex piac meglehetősen aktív, másrészt viszont a lakossági ügyfelek zökkenőmentes kereskedési élményét többnyire az biztosítja, hogy a forex bróker azonnal beáll a tranzakció másik oldalára.
Magyarul: a brókerrel kereskedünk, aki mindig készen áll arra, hogy eladjon nekünk valamit, vagy megvegye tőlünk azt, amit el szeretnénk adni.
Ennek az eredménye, hogy az ügyleteink mindig pontosan akkor teljesülnek, amikor mi szeretnénk.
Nem kell várnunk arra, hogy felbukkanjon valaki, akivel le tudjuk bonyolítani a kívánt tranzakciót.
Természetesen azzal, hogy a bróker az ügyfeleivel kereskedik, bizonyos mértékű kockázatot kénytelen vállalni, emiatt kellő kompenzáció hiányában aligha űzné ezt a tevékenységet.
Itt jön képbe a spread.
Visszatérve a példánkhoz ahol 1000 fontot szeretnénk vásárolni, a bróker azonnal eladja nekünk ezt az összeget, de egy kicsit magasabb áron mint a piaci ár.
Hasonlóképpen, ha 1000 fontot szeretnénk eladni, a bróker azonnal megveszi tőlünk, de kicsit rosszabb áron, mint a piaci ár.
Ebből a szempontból a bid-ask spread a zökkenőmentes kereskedés kényelméért fizetett díjként is felfogható.
Amikor a bróker beleegyezik abba, hogy azonnal eladjon nekünk egy eszközt, akkor a piaci árnál magasabban fog eladni, és valahányszor beleegyezik abba, hogy azonnal vásárol tőlünk valamit, akkor a piaci árnál alacsonyabban fog venni.
Ez azt a furcsa helyzetet eredményezi, hogy egy ár helyett két árunk van: a vételi ár és az eladási ár.
Ha a vételi és az eladási megbízások pontosan egyszerre érkeznének, a piac felvenne egy egyensúlyi árfolyamot, és nem létezne a spread, de ez sajnos nem így van.
Miért változnak állandóan a spreadek?
Az előző bekezdésben elmagyaráztuk, hogy a spread tulajdonképpen a bróker kompenzációja az ügyfél ügyleteinek azonnali végrehajtásáért.
A forex piac egyik előnye, hogy hatalmas, ezért a különböző brókerek között intenzív verseny zajlik. Ennek köszönhetően a forex spreadek kifejezetten kedvezőek.
Fontos észrevenni ugyanakkor, hogy a spread mindig változik. Nem csak brókerenként vannak eltérések, hanem ugyanannál a brókernél is folytonos ingadozás figyelhető meg, még akkor is, ha csak ugyanazt a devizapárt kereskedjük.
Ha pedig több devizapár árfolyamát is figyeljük, akkor hamar szembe tűnik, hogy nagy különbségek vannak adott devizapárok spreadjei között.
A jelenség megértéséhez figyelembe kell vennünk, hogy a spreadek nem csupán egy meglehetősen önkényes (bár versenyképes) kereskedési költség felszámításán alapulnak.
A gyakorlatban a brókerek ún. market making tevékenysége folytonos körültekintést igényel a bróker részéről, hiszen úgy kell állandóan devizákat adniuk vagy venniük, hogy közbe nem mennek csődbe.
Mivel a vételi és eladási megbízások kiszámíthatatlan időpontokban és különböző mennyiségekre érkeznek, a brókereknek módosítaniuk kell a vételi és eladási áraikat annak biztosítása érdekében, hogy a csőd kockázata ne legyen túl magas.
Például, egyes spreadeket vizsgáló tanulmányok kimutatták, hogy a spreadek alakulását befolyásolják a már a bróker által felhalmozott pozíciók.
Gondoljunk arra a helyzetre, amikor egy bróker túl sokat kénytelen felvásárolni egy devizából, ezáltal nagy kitettsége lesz annak árfolyammozgására.
A bróker valószínűleg nem akarja még tovább növelni készletét, de ha sok eladási megbízással szembesül, akkor azáltal, hogy ezeket teljesíti, effektív megvásárolja az adott devizát az ügyfeleitől, és akaratlanul is tovább növeli a saját pozícióját.
Ilyen esetben a bróker megteheti, hogy csökkenti az eladási árat (a bid árat) és ezzel csökkenti az eladási nyomást.
Emlékezzünk, hogy ami számunkra az eladási ár, az az az ár, amelyen a bróker tőlünk vásárolni fog.
Tehát, ha mi el szeretnénk adni egy eszközt, akkor a bid áron tehetjük meg, minél jobban lefelé szállítja ezt a bróker, annál valószínűbb, hogy inkább várni fogunk, amíg jobb ajánlatot kapunk.
Röviden tehát, ha a bróker nem akar több eszközt felhalmozni, például mert nem akarja vállalni a hétvégi tartás kockázatát, egyszerűen alacsonyabb árat kínál nekünk, így jóval kevesebben fognak az eladás mellett dönteni.
Aki pedig mégis, az jelentősen áron alul értékesíti az eszközt, így közvetlenül kompenzálja a brókert, aki nagyobb kockázatot kénytelen vállalni.
Arra pedig, hogy miért van az, hogy egyes devizapároknak rutinmódon szélesebb a spreadje, mint másoknak, a likviditás a leginkább kézenfekvő válasz.
A likviditás azt jelenti, hogy mennyire könnyen lehet kereskedni egy adott devizát. Ha egy pár kevésbé likvid, az azt jelenti, hogy nem könnyen adható-vehető, mivel kevesebb az érdekelt piaci szereplő.
Például, a forint egy regionális deviza, amelyben sokkal kevesebb befektetőnek van érdekeltsége, mint mondjuk a dollárban. Ezért nem meglepő, hogy EUR/HUF-ot mindig drágább kereskedni, mint EUR/USD-t.
Ebben az esetben nemcsak a megnövekedett kockázat, hanem a kisebb kereskedelmi volumen is indokolja a nagyobb spreadeket.
Egyébként, maga a likviditás sem állandó: folyton változik a nap folyamán, ami egy másik tényező, amely miatt a spreadek is állandó mozgásban vannak, és olykor jelentősen megugorhatnak a napszaknak megfelelően, vagy például hírbejelentések tájékán.
Hogyan befolyásolja a spread a profitot?
A spread sajnálatos módon egy költség, amely csökkenti a kereskedési profitunkat.
Valószínűleg Ön is észrevette, hogy amikor pozíciót nyit, az mindig enyhe veszteséggel indul.
Ez pontosan a spread miatt van.
Emlékezzünk arra, hogy a spread abból ered, hogy mindig két ár létezik ugyanarra a devizapárra.
Például, ha a piaci ár 1,0010, a bróker mutathat egy 1,0011-es vételi árat és egy 1,0009-es eladási árat.
A spread a kettő különbsége, azaz 0,0002, vagyis 2 pip.
Tegyük fel, hogy vételi pozíciót nyitunk és azonnal bezárjuk, még mielőtt a piac elmozdulna.
Ez azt jelentené, hogy először 1,0011 árfolyamon váltottunk devizát, majd 1,0009-en visszaváltottuk, elveszítve a 2 pip spreadet.
Ezért van az, hogy amint megnyitunk egy pozíciót, veszteséggel indítunk, hiszen a kereskedési platform mindig azt mutatja, mi lenne az azonnali haszon/veszteség, ha bezárnánk a pozíciót.
Mielőtt az ügylet nyereséget mutatna, a piacnak mindig egy kicsit a javunkra kell mozdulnia, hogy fedezze a spreadet.
Mi számít jó spreadnek?
Természetesen senki sem szeretne több spread-et fizetni a kelleténél.
Az azonban, hogy mi számít jó spreadnek, attól függ, hogy ki milyen devizákkal kereskedik.
A főbb devizapárok általában jóval alacsonyabb spreadekkel rendelkeznek, míg az egzotikus párok kereskedése drágább.
Íme néhány főbb devizapár:
- EUR/USD: Euro/amerikai dollár
- GBP/USD: Brit font sterling/amerikai dollár
- USD/CHF: Amerikai dollár/svájci frank
- USD/JPY: Amerikai dollár/japán jen
És néhány egzotikus:
- USD/ZAR: Amerikai dollár/dél-afrikai rand
- EUR/SEK: Euro/svéd korona
- AUD/SGD: Ausztrál dollár/szingapúri dollár
A brókereknek kötelezően fel kell tüntetniük valamilyen tájékoztatást a weboldalukon a különböző devizapárok spreadeit illetően, így ez egy jó forrás, hogy tájékozódjunk arról, hogy nagyjából mire kell számítani egy adott pár esetében.
Ugyanakkor, ahogyan már említettük, a spreadek minden pillanatban változnak különböző tényezők alapján, például a mögöttes devizák piacának nagyságától, vagy attól, hogy milyen külső események teszik kockázatosabbá a pozíciófelvételt a bróker számára.
Tehát, mielőtt ügyletet nyitnánk, mindig érdemes kétszer ellenőrizni, hogy az aktuális spread elfogadható-e.
Általában, a spreadek magasabbak hírbejelentések környékén, a hétvégi piaczárás előtt vagy a csúcsidőkön kívüli órákban.
Mivel a forex piac decentralizált, a spreadek brókerenként is változhatnak.
Például előfordulhat, hogy az egyik brókernek kissé rosszabb speadjei vannak, mint a másiknak, így érdemes lehet itt is jobban körülnézni, hogy megtaláljuk a legjobb forex brókert.
A ForexSuli az XM-et ajánlja. További információk itt.
Összefoglalás
A spread a vételi árfolyam és az eladási árfolyam közötti különbség.
Ez a bróker kompenzációja azért, hogy azonnali hozzáférést biztosít a kereskedőnek a piachoz. A kereskedő számára pedig egy, a kereskedéssel járó költség.
A túlzott spreadfizetés elkerülése érdekében tájékozódjunk a különböző párok átlagos spreadjéről a brókerünk weboldalán.
Ezután érdemes elkerülni a kereskedést, ha a spread jelentősen eltér ettől az értéktől.
Jó ötlet lehet ezen felül csak főbb devizapárokkal kereskedni, mivel ezek rendelkeznek a legkedvezőbb spreadekkel.