A mozgóátlag (moving average) egy technikai indikátor, amellyel trendeket és belépési pontokat szokás azonosítani.
A mozgóátlag az egyik legegyszerűbb indikátor, mint felépítését, mint pedig használatát tekintve, ugyanakkor kifejezetten hasznos.
Nem meglepő tehát, hogy kezdő és tapasztalt kereskedők grafikonján is egyaránt gyakran felbukkan.
Ebben a cikkben röviden megnézzük: mi az a mozgóátlag, hogyan működik és hogyan lehet forex kereskedésre használni.
Mi az a mozgóátlag?
A mozgóátlag az átlagos árfolyamot mutatja egy meghatározott időtartamra.
Kiszámítása ennek megfelelően a következőképpen történik:
Vagyis, összeadjuk az utolsó “n” időszak záróárait, majd ezt a számot elosztjuk “n”-el.
A mozgóátlag elnevezés onnan ered, hogy az indikátor automatikusan kiszámolja az átlagárat minden gyertyánál, ezeket pedig összeköti egy vonallal, amely folyamatosan mozog, ahogy az értékek változnak.
Természetesen átlagszámításra több módszer is van, ennek megfelelően többféle mozgóátlag indikátor is létezik.
Különböző típusú mozgóátlagok
Az egyszerű mozgóátlag (simple moving average) a mozgóátlagok alapváltozata, ami a fentebb elmagyarázott módon működik.
Az egyszerű mozgóátlagon kívül elterjed még az úgynevezett exponenciális mozgóátlag (exponential moving average).
Ennek a lényege, hogy az átlag kiszámításakor mindig kicsit nagyobb súlyozással veszi figyelembe az újabb árakat.
Az egyedi kalkulációnak köszönhetően az exponenciális mozgóátlag közelebbről követi az árfolyam mozgását, vagyis hamarabb figyelmeztet a trend megváltozásra, de több hamis szignált is generál.
Az egyszerű mozgóátlag és az exponenciális mozgó átlag a két legnépszerűbb típusú mozgóátlag, de természetesen számtalan különféle variáció létezik még.
A különbség mindig a mozgóátlag érzékenységében figyelhető meg, vagyis abban, hogy az milyen gyorsan reagál az árak változására, ez pedig a használt súlyozási módszertől függ.
Hogyan használjuk a mozgóátlag indikátort forex kereskedésre
A mozgóátlag elsősorban a trend vizualizálásra szolgáló eszköz.
Más szóval, csupán illusztratív célból is alkalmazhatjuk a grafikonra, nem feltétlenül kell fontos részét képezze a stratégiánknak.
Ha mégis gyakorlati hasznát vennénk, íme pár ötlet az indikátor hatékony felhasználására:
#1 kereskedési irány megállapítása
A mozgóátlag tökéletesen alkalmazható a trend megállapítására:
Ha az árfolyam a mozgóátlag felett tartózkodik, akkor emelkedő trendről beszélünk, ha pedig a mozgóátlag alatt, akkor csökkenő trendről.
Ha a trend irányába szeretnénk kereskedni, akkor értelemszerűen nem nyitunk vételi pozíciót, amíg az árfolyam a mozgóátlag alatt tartózkodik és fordítva.
#2 Belépési / kilépési pontok azonosítása
A kereskedési irány megállapítása mellett a mozgóátlag használható pontos belépési és kilépési pontok azonosítására is.
Ennek a legegyszerűbb módja az árfolyam és a mozgóátlag kereszteződésének figyelése.
Ha az árfolyam alulról metszi a mozgóátlagot, akkor lehetséges, hogy a csökkenő trend átfordul emelkedő trendbe, így egy ilyen eset ideális belépési pont lehet egy vételi pozíció számára.
Ennek a fordítottja is igaz, vagyis a mozgó átlagot felülről metsző árfolyam az emelkedő trend végét mutathatja és megfelelő pillanat lehet eladási pozíció nyitására.
Érdemes még megemlíteni egy szintén népszerű technikát a mozgóátlagokkal való kereskedésre:
Itt a többes szám kifejezetten helytálló, mivel ennek a lényege két különböző hosszúságú mozgóátlag alkalmazása a grafikonra, és ezek kereszteződésének a figyelése.
A mozgóátlagok beállítása lényegében mindegy, a lényeg, hogy az egyik mozgóátlag jelentősen több napot vegyen figyelembe.
Ilyenkor a rövidebb időszakra számolt átlag gyorsabban fog reagálni az árfolyammozgásokra, és esetenként keresztezi a másik, lassabban mozgó átlagot.
Ebből adódnak a kereskedési szignálok.
Hasonló módon mint az árfolyam – mozgóátlag kereszteződés esetében: ha a gyorsabb átlag alulról metszi a lassabb átlagot vételi, ha pedig felülről, akkor eladási jelzést kapunk.
Lentebb látható egy példa amelyben 21-periódusú mozgóátlagot kombinálunk egy 50-periódusú mozgóátlaggal:
#3 Dinamikus ellenállás és támasz szint
Az ellenállás és támasz szintek olyan árszintek, amelyek áthatolása több időt vesz igénybe a piac számára, netán nem is sikerül neki és trend fordulás következik be.
Például: ha az euró-forint árfolyam többszöri nekifutásra sem tudja áttörni a 400-as szintet, akkor ez a szint ellenállás szintnek tekinthető.
Ha pedig több nagyobb esés is megállt a 350-es árfolyamon, akkor ez a szint támaszként funkcionál.
Az ellenállás és támasz szintek hatékonyan felhasználhatóak ügyletek nyitására, például vételi pozíció támasz közelében, eladási pozíció ellenállás közelében.
Sok kereskedő a mozgóátlag értékét is ellenállás szintként kezeli, ha az árfolyam a mozgóátlag alatt van, és támasz szintként, ha a mozgóátlag felett.
Ilyenkor a tradicionális ellenállás/támasz szintek esetében használt technikák ugyanúgy alkalmazhatóak.
(Visszapattanások, kitörések lekereskedése)
Ha figyelembe akarjuk venni, hogy az ellenállás és támasz szintek gyakran nem mint szintek, hanem inkább mint zónák működnek (Például az euró-forint valószínűleg nem pontosan 400-nál fordul meg minden esetben, hanem mondjuk 402-nél, vagy 398-nál), akkor használhatunk kettő mozgóátlagot a köztes területet véve alapul, mint vételi/eladási zóna.
Összefoglalás
Összefoglalásképen elmondhatjuk, hogy a mozgóátlag egy egyszerű, ugyanakkor hatékony eszköz, ami segít trendek és kereskedési pontok azonosításában.
Használhatunk egyszerű, exponenciális, vagy egyéb speciális súlyozással kiszámolt átlagot, illetve a mozgóátlag hosszúságát is könnyűszerrel szabályozhatjuk.
Ez utóbbi befolyásolja az indikátor reakció idejét.
Fontos, hogy a mozgóátlag csak egy a sok elérhető eszköz közül, mindig érdemes a piacot több szemszögből is megvizsgálni, mielőtt kereskedési döntéseket hoznánk.