Ahhoz, hogy megértsük a technikai elemzés működését, elengedhetetlen tisztában lenni az ellenállás és támasz fogalmával.
A legtöbb kereskedő már hallott ezekről a kifejezésekről, és legalább alapszinten tisztában van vele, hogy mi a lényegük, de kevesen értik a mögöttes logikát.
Ha Ön is hasonló cipőben jár, akkor ne is keressen tovább, ebben a cikkben mindenre választ fog kapni.
Az egyszerűség kedvéért pontokba foglaltuk, hogy miről lesz szó, a linkekre kattintva a böngésző az adott bekezdéshez ugrik.
- Mit értünk ellenállás és támasz alatt?
- Hogyan keletkeznek az ellenállás és támasz szintek?
- Hogyan azonosítsuk az ellenállás és támasz szinteket?
- Mennyire érdemes komolyan venni az ellenállás és támasz szinteket?
- Hogyan kereskedjük az ellenállás és támasz szinteket?
Akinek az ideje engedi, érdemes végigolvasni az egész cikket 🙂
Mit értünk ellenállás és támasz alatt?
Az ellenállás és támasz olyan árszintek, amelyek fölé az árfolyam nehezen emelkedik, vagy amelyek alá nehezen esik, és amelyekről úgy tartják, hogy a piaci pszichológia hatására alakulnak ki.
Ha még jobban le akarjuk egyszerűsíteni a dolgot, akkor mondhatjuk, hogy az ellenállás és a támasz olyan árszintek, ahol a trend megakadására számítunk.
Bármelyik diagramra tekintve számos ellenállás és támasz szintet találhatunk. Értelemszerűen az ellenállás mindig az aktuális piaci ár felett, míg a támasz alatta található.
Becsapós, hogy első ránézésre általában nagyon jól működnek ezek a szintek.
Amikor már ismerjük a múltat, hajlamosak vagyunk automatikusan a kiugró pontokra koncentrálni, így az árak, amelyeknél elhelyezzük a szinteket, jellemzően azok lesznek, ahol a piac látványosan irányt váltott.
A jelenben sajnos a piac gyakran teljesen figyelmen kívül hagyja a korábban azonosított ellenállás és támasz szinteket, különösen, amikor a trend erős. Ezért érdemes mindig hozzácsatolni a “lehetséges” jelzőt minden ellenállás és támasz szinthez.
A piac sosem egy ellenállás vagy támasz szint felé mozog, hanem egy lehetséges ellenállás vagy támasz szint felé.
Ez nagy különbség, hiszen valójában teljesen mindegy, hány alkalommal vagy milyen pontosan fordult meg az ár egy adott szinten a múltban. Nekünk az a fontos, hogy a piac a jövőben is tartsa magát a szintekhez.
Amikor egy ellenállás vagy támasz szintet megtör a piac, akkor a szerepük felcserélődik: a támaszból ellenállás, az ellenállásból pedig támasz lesz.
Hogyan keletkeznek az ellenállás és támasz szintek?
Ezt talán egy példán keresztül a legegyszerűbb megérteni.
Tegyük fel, hogy az Angol Font és az Amerikai Dollár árfolyama hónapokig az 1,30-as szinten mozgott, majd hirtelen bezuhant 1,10-re.
Ha az árfolyam egy idő után elkezd emelkedni, akkor az elmélet szerint az 1,30-as szint ellenállásként fog működni, mivel azok a befektetők, akik eredetileg 1,30-as árfolyamon vásároltak, megpróbálnak majd gyorsan kiszállni, amint 0-ba kerülnek az addig veszteséges pozícióval.
Ennélfogva, az 1,30-as szint közelében felerősödik az eladói nyomás, így megtörténhet, hogy az emelkedés megakad, netán megfordul ezen a ponton.
Hasonlóképpen, mivel az 1,10-es szint volt a legutóbbi ár, ahonnan a csökkenő trendben lévő piac megfordult, amint az árfolyam újfent esésnek indul, ez a szint támaszszíntként fog funkcionálni.
Lényegében tehát az ellenállás és támasz szintek bárhol kialakulhatnak, ahol a kereskedők valamilyen okból fontosságot tulajdonítanak egy adott árnak. Ezért mondjuk, hogy a piaci pszichológia hozza létre ezeket a szinteket.
Hogyan azonosítsuk az ellenállás és támasz szinteket?
Olyan pontokat kell keresnünk a grafikonon, ahol a piac többször irányt váltott a múltban. Azokat a pontokat, amelyek nagyjából egy szinten vannak, össze tudjuk kötni egy vízszintes vonallal, ez lesz az ellenállás vagy támasz.
Ne aggódjunk, ha a piac nem pontosan a berajzolt szinteknél fordul, hanem esetenként túl megy rajtuk. Ahogy Dr. Alexander Elder mondja a “Trading for a Living” című könyvében: Az extrém árak csak a leggyengébb kereskedők közötti pánikot mutatják.
Ezért általában jobb azokra a szintekre fókuszálni, ahol az árfolyam a legtöbbet időzött.
A legegyszerűbb az ellenállás és támasz szinteket egyfajta zónaként felfogni. Nem a precíz árszint a lényeg, hanem, hogy észleljük, hogy a kereslet és kínálat dinamikája megváltozik egy adott területen.
Minél magasabb grafikont nézünk, annál inkább valószínű, hogy ténylegesen fontos szinteket jelölünk meg, amelyeket más kereskedők is figyelnek.
Egynapos grafikonon berajzolt ellenállás például sokkal valószínűbb, hogy tényleges pszichológiai jelentőségű, mint mondjuk, egy 5-perces grafikonon lévő szint.
És ha már pszichológiailag fontos szintekről beszélünk, akkor érdemes megemlíteni a kerek számokat. Ezek az árak jellemzően jó ellenállást / támaszt képeznek, mivel könnyű velük számolni.
Nem meglepő tehát, hogy sokan raknak a közelükbe célárat, stop loss-t. Így amikor egy-egy ilyen szintet megüt az árfolyam, elindulhat egy nagyobb mozgás.
Ezen felül például egy adott beállítású mozgóátlag vonala is lehet támasz, vagy ellenállás. Az ilyeneket dinamikus szinteknek nevezzük. A 100-as, 200-as napi átlagokat például egész sok kereskedő figyeli.
Utolsóként pedig megemlítenénk még az úgynevezett pivot pontokat. Itt a kereskedési nap elején, egy egyszerű képlet segítségével meghatározzuk az ellenállás és támasz szinteket a napra.
Mennyire érdemes komolyan venni az ellenállás és támasz szinteket?
Az ellenállás és támasz szintek haszna nem feltétlenül abban rejlik, hogy megbízhatóan előrejelzik számunkra a jövőt.
Olyan kompetitív piacokon mint a devizapiac, általában sok szemszögből kell valamit megvizsgálni ahhoz, hogy ténylegesen előnyös ügyleteket tudjunk kötni.
Hiba lenne elvárni, hogy az ellenállás és támasz szintek mindig úgy működjenek, mint ahogyan a nagy könyvben meg van írva.
Logikusan végiggondolva könnyű belátni, hogy az ellenállás és támasz mint olyan, bizonyos mértékű paradoxont hordoz magában.
Például, ha az 1,30-as árfolyam egyértelmű ellenállást képezne, akkor senki nem vásárolna 1,29-es áron, hiszen kicsi a mozgástér további emelkedésre, ellenben az ár nagyot eshet.
Ha viszont senki nem vásárol 1,29-es áron, akkor az 1,29 lesz az ellenállás. De akkor, ugyanezen a gondolatmeneten maradva, senki nem vásárolna 1,28-on, 1,27-en, stb.
Az, hogy emberek mégis kereskednek ezeken a szinteken, egy dolgot jelent: nincs egyértelmű konszenzus arról, merre fog menni a piac, valaki szerint emelkedni fog, valaki szerint csökkenni fog.
Ellenállás és támasz ide vagy oda, sosem tudjuk biztosan, hogy egy adott szinten fordulni fog-e a piac, vagy sem.
A kérdés tehát, hogy akkor mégis mire jók ezek a szintek?
Leginkább a kockázatkezelésben tudnak segíteni, és abban, hogy valamiféle struktúrát vigyünk a grafikonra, ami alapján aztán meg tudjuk tervezni az ügyleteinket, már ami a belépési és kilépési pontokat illeti.
Természetesen, ez nem azt jelenti, hogy nem lehet ügyesen kereskedni az ellenállás és támasz szintek felhasználásával. A legtöbb hasznot viszont akkor tudjuk belőlük húzni, ha már egy meglévő logikába illesztjük be őket, nem pedig csak vakon hagyatkozunk rájuk.
Nem győzzük például hangsúlyozni a fundamentumok fontosságát: érdemes tisztába lenni a gazdasági tényezőkkel, amik hosszú távon mozgatják a piacot.
A fundamentumoknak megfelelően kereskedve, megkapjuk azt a jó hátszelet, amire aztán kedvünk szerint ráépíthetünk különböző technikákat, amelyekkel optimalizálhatjuk a belépési pontot, kezelhetjük a kockázatot és maximalizálhatjuk a profitot.
A fundamentális elemzésről ebben a cikkben írtunk részletesen.
Hogyan kereskedjük az ellenállás és támasz szinteket?
Támasz és ellenállás szinteket számos módón lehet kereskedni.
Az ökölszabály, hogy ha vásárolunk, akkor érdemes azt támasz közelébe tenni, ha eladunk, akkor pedig érdemes ellenállásnál eladnunk.
Ez lényegében a klasszikus, olcsón vásárolni, drágán eladni koncepció, amit természetesen nem kötelező követni, de egy jó kiindulópont.
A következőkben megnézünk néhány példát arra, hogy milyen különböző módokon tudjuk felhasználni az ellenállás és támasz szinteket a kereskedésünk során.
Visszapattanás kereskedése
Ennek a stratégiának az a lényege, hogy megvárjuk, amíg a piac elér egy ellenállás vagy támaszszintet, és jeleket mutat a szintről történő visszapattanásra.
Például, ha egy támasz szintnél megjelenik egy bikás gyertyaalakzat, vagy pozitív divergencia mutatkozik a kedvenc indikátorunkban, akkor vételi pozícióba léphetünk, stop loss-t elhelyezve a támaszszint alatt.
Kitörések kereskedése
Amikor az árfolyam áttör egy jelentős támasz vagy ellenállási szintet, az gyakran erős lendületet jelez a kitörés irányába.
Így egy másik népszerű stratégia a kitörés kereskedése, vagyis pozíció nyitása a kitörést követően, a mozgás irányába, annak folytatódására alapozva.
Mivel számos hamis kitörés történik, sok kereskedő nem lép pozícióba, amíg valamiféle visszaigazolást nem kap a piactól.
A lenti képen egy klasszikus visszateszteléses belépést láthatunk, ahol a kereskedő a kitörést követően megvárja, hogy a piac visszahúzódjon, és felülről megérintse a korábbi ellenállás szintet, ami immáron támaszként funkcionál.
Hamis kitörések kereskedése
Ez lényegében a visszapattanás lekereskedésének egy speciálisabb változata.
A kereskedő olyan helyzeteket keres, amikor a piac áttöri az ellenállás vagy támasz szintet, de a kitörés elveszíti a lendületét, és a piac visszafordul.
A fenti példában a piac ugyan betör az ellenállás fölé, de láthatjuk, hogy a kitörés már egy bőven túlvett szinten történik, és a hosszú felső kanóc is a mozgás kifulladását mutatja.
Ilyenkor, visszapattanásra spekulálva, vételi pozíciót nyithatunk az ellenállás felett, tehát egy jóval kedvezőbb áron, mintha egyszerűen az ellenállás szinten vettünk volna.
Range kereskedés
A range egy olyan piaci szituáció, amikor az árfolyam fel-alá mozog egy relatív szűk tartományban. A mozgás alsó határa egy támasz, míg a felső határa egy ellenállás.
A range kereskedés lényege az, hogy a kereskedő kihasználja a fel-alá pattogó mozgást úgy, hogy amikor a piac a tartomány alsó részén van, megvásárolja a devizapárt, majd amikor a tartomány felső részén van, eladja azt.
Range típusú mozgás gyakran kialakul a piacokon, így egy-egy ilyen stratégiát sokszor hatékonyan lehet alkalmazni, de a range pontos meghatározása nem mindig egyszerű feladat.
Összefoglalás
Az ellenállás és támasz szintek fontos részét képezik a technikai elemzésnek, ezért mindenképpen érdemes tisztában lenni a működésükkel.
Azokat a szinteket nevezzük támasznak, amelyek közelében a piac csökkenő trendje megtörhet, és nagyobb a valószínűsége annak, hogy az árfolyam emelkedni fog.
Hasonlóképpen, az ellenállási szintek közelében az emelkedő piac felfelé mozgásának kimerülésére van nagyobb esély.
Az ellenállás és támasz erőssége sok mindentől függ, de általában a magasabb idősíkon lévő szintek hatékonyabban működnek.
Fontos ugyanakkor, hogy az ellenállás és támasz szintek legnagyobb haszna nem annyira az előrejelző képességükben rejlik, hanem inkább abban, hogy strukturáltabbá teszik a kereskedést, és segítenek a kilépési és belépési pontok pontos meghatározásában.