Amikor a piacelemzés szóba kerül, a legtöbb ember egyből a technikai elemzésre gondol.
Elemezni ugyanakkor nem csak múltbeli árakat lehet, hanem sok minden mást is, köztük gazdasági adatokat.
Erről szól a fundamentális elemzés.
Ebben a cikkben megtanítjuk mi az a fundamentális elemzés és hogyan működik a forex piac ilyen jellegű megközelítése.
A cikk végére az olvasó érteni fogja “mit csinálnak az elemzők”, és saját maga is képes lesz alapfokú fundamentális elemzést folytatni.
Mivel az árfolyamváltozások mindenki életére hatással vannak, és hétköznapi beszélgetések során is gyakran felmerülő témáról van szó, ez a cikk kifejezetten hasznos tudással ruházza fel az olvasót, úgyhogy mindenképp érdemes figyelmesen végigolvasni.
Lássunk is hozzá!
Mik azok a fundamentumok? – a forex fundamentális elemzés alapjai
Befektetőként a fundamentumok alatt általában azokat a tényezőket szokás érteni, amelyek befolyásolják egy adott vállalat teljesítményét és jövőre vonatkozó kilátásait.
Ezek egyrészről lehetnek számszerűsíthető tényezők, például: hogy mennyi a cég bevétele, milyen gyorsan nőnek az eladásai, vagy hogy mennyire van eladósodva.
Másrészről lehetnek kevésbé kézzelfogható dolgok, mint például mennyire jó a vezetőség, vagy mennyire fenntartható az üzleti politika.
A fundamentális elemző megvizsgálja ezeket a tényezőket és kialakít egy képet arról, hogy mi a reális értéke a vállalatnak, és hogy ennek fényében érdemes-e befektetni az adott részvényárfolyamon.
A fundamentális elemzés alappillére, hogy a részvény értéke hosszú távon a cég fundamentumait fogja tükrözni, rövid távon viszont a befektetői hangulat gyakran túl, vagy éppen aláértékelt árfolyamot eredményez.
Tehát a fundamentális elemzést használó befektetők a fundamentumok alapos megvizsgálásával próbálnak befektetési lehetőséget kiszűrni: részvényeket találni, amelyek minden jel szerint értékesebbek, mint amire a piac per pillanat tartja őket, és ezeket megvásárolni árfolyam-emelkedés reményében.
Hogy jön ez a forex kereskedéshez?
Lényegében minden, ami fentebb olvasható átültethető a deviza kereskedés világába, kisebb módosításokkal.
Mint ahogy a részvényeknek, a devizáknak is vannak fundamentumai. Azonban a részvényekkel ellentétben, forexen a fundamentumok nem egy-egy vállalathoz, hanem különböző országokhoz köthetőek.
Más szóval, amíg a részvénykereskedő egy adott vállalat pénzügyi jelentését cincálja szét, iparági adatokat olvas és osztalék hozamokat hasonlít össze, addig a forex fundamentális elemző GDP növekedést, munkaerő piaci számokat, alap kamatokat és egyéb ország-specifikus gazdasági adatokat elemez.
A cél itt is ugyanaz, belőni hogy a piac melyik irányba fog elmozdulni és ennek fényében pozícionálni, lehetőleg mindenki más előtt.
Mivel a forex piac fundamentális elemzése meglehetősen komplex, már csak a devizákra ható ezernyi tényezőből kiindulva is, illetve abból, hogy különböző országokban különböző gazdasági mutatóknak van nagyobb jelentősége, a kereskedők gyakran specializálódnak.
Ez azt jelenti, hogy ahelyett hogy valaki megpróbálna számtalan különböző devizát követni, a figyelmét egy-két kiválasztott devizának szenteli, ezeket próbálja kiismerni minél jobban, ezáltal is egyfajta előnyhöz jutva a többiekkel szemben, akik felületesebb elemzést végeznek.
(Egyébként hasonló tendencia a részvény-kereskedőknél is megfigyelhető: valaki tech cégekbe fektet, valaki az egészségügyi szektorba, stb.)
Ez tehát a fundamentális elemzés dióhéjban.
Habár a fundamentális elemzés nem a legegyszerűbb dolog (gazdasági végzettség kifejezetten hasznos tud lenni hozzá), kívülállóként sem lehetetlen beletanulni.
Lényegben 5 dolgot kell megvizsgálnunk ahhoz, hogy felmérjük egy ország (és következetesen egy deviza) fundamentumait.
Ezeket fogjuk most megnézni részletesen.
A fundamentális elemzéshez használt 5 fő gazdasági mutató és jelentőségük
1. Gazdasági növekedés
Az első gazdasági mutató amire a forex fundamentális elemzés során érdemes pillantást vetni, az a gazdasági növekedés.
Ehhez a mindenki által jól ismert GDP-t tudjuk segítségül hívni.
A bruttó hazai termék (angolul gross domestic product, azaz GDP) egy ország adott idő alatti gazdasági termelésének a mérőszáma.
GDP-t számolni meglehetősen bonyolult. Ezt a feladatot szerencsére meg is hagyhatjuk a statisztikai hivatalnak, nekünk elég a végeredménnyel dolgozni.
Azt viszont érdemes tudni, hogy nagyjából mi került kimutatására a GDP által:
Tehát a háztartások fogyasztása, magán beruházások, kormányzati kiadások és az export / import különbsége.
Láthatjuk, hogy ez elég jól lefedi egy ország gazdaságát, nem hiába a GDP a leginkább elterjedt mérőszám, amit a gazdasági aktivitás szemléltetésére tudunk használni.
Az első dolog amit a legtöbb fundamentális elemző tudni szeretne amikor megvizsgál egy adott országot az a GDP változása egyik évről a másikra.
Legtöbb esetben a hírekben a GDP dollár értékéről beszélnek. Magyarország GDP-je a cikk írásának pillanatában például 181 milliárd dollár. Ha ez most hirtelen felugrana 300 milliárdra, akkor ez az esemény biztosan nagy szenzáció tárgya lenne, és az ország legtöbb pontján tudnának róla.
Mivel minden egészséges gazdaságban megfigyelhető kisebb vagy nagyobb mértékű infláció, ezért a GDP ilyen jellegű megközelítése félrevezető lehet.
Ami igazán fontos, hogy milyen a GDP-nek a növekedési trendje ha az inflációt figyelmen kívül hagyjuk.
Ez az úgynevezett “reál GDP” aminek az a pozitív tulajdonsága, hogy csak egy ország produktivitásának növekedését méri, az árszint változását figyelmen kívül hagyja.
Ez befektetőként kifejezetten hasznos, amikor azt szeretnénk megvizsgálni, hogy hogyan teljesít egy ország a többi országhoz képest, és nem szeretnénk, hogy az inflációs különbségek miatt félrevezető képet kapjunk.
2. Infláció
Habár a GDP vizsgálata közben figyelmen kívül hagyjuk, természetesen az infláció alapvetően nem elhanyagolandó tényező.
Forex kereskedők szempontjából a jelentőségét abból nyeri, hogy befolyásolja a központi bank alapkamatokra vonatkozó döntését.
Ha például magas az infláció, akkor a központi bank gyakran alapkamat emeléssel igyekszik azt visszatessékelni egy alacsonyabb szintre.
Emlékezzünk hogy az infláció lényege az, hogy az árak elszabadulnak, az emberek túl sokat költenek (túl sok pénz van a gazdaságban), túl kevés a kínálat.
Ez elsőre furán hangozhat, hiszen az inflációról általában nem az jut eszünkbe, hogy micsoda jó az életszínvonal. Erről nem is feltétlenül beszélünk, habár az inflációt általában gazdasági fellendülés szokta megelőzni.
Ahogy minden más, a pénz is lényegében egy termék, amely adott mennyiségben jelen van a gazdaságban. Ha ez a mennyiség aránytalanul növekszik a megvásárolható termékek és szolgáltatásokhoz képest, akkor a pénz értéke bizony romlani fog.
Ilyen problémák pedig akkor szoktak adódni, amikor a gazdasági aktivitás pörög. Amikor a bankok túl nagylelkűen hiteleznek; a vállalkozások terjeszkednek és egymást túllicitálva emelik a fizetéseket, hogy munkaerőt vonzanak be; az állam szociális programokat finanszíroz stb.
Természetesen más is kiválthat inflációt.
Ha például ellátási zavarok adódnak az energia piacon, akkor az energia kínálat lecsökken, a kereslet pedig megmarad sőt sokszor megnövekedik.
Ez az energia piacon árnövekedéshez vezet, és mivel energia minden termek előállításához kell, ez más termékek árát is megnöveli, így sok minden más dolog is drágább lesz.
Ez rávilágít az infláció egyik fontos tulajdonságára: csak azért mert én szeretek futni és mérgesen konstatálom, hogy a futó cipők ára felment, még nem beszélünk inflációról. Persze a futó cipő ára inflálódott valamely oknál fogva, de gazdasági szempontból infláció akkor van, amikor szisztematikus emelkedés figyelhető meg kulcsfontosságú (értsd mindenkit érintő) termékek árában.
Ezt az úgynevezett fogyasztói árindexel szokás mérni. A fogyasztói árindexet egy kosárként kell elképzelni, amibe különböző, az átlagos vásárló számára fontos termékek találhatóak.
Ezek a termékek egy adott súlyozással szerepelnek az indexben attól függően, hogy mekkora részét képezik az emberek kiadásainak.
A fundamentális elemzők ennek a kosárnak az értékét nézik, egész pontosan annak százalékos változását. Ez az az inflációs szám, ami a hírekben is szerepel.
Magát a fogyasztói árindexet a statisztikai hivatalok számolják és publikálják (Magyarországon a KSH), a kereskedők csak a tendenciát figyelik.
És hogy miért olyan fontos az infláció a kereskedőknek?
Emlékezzünk, hogy a kereskedőket elsősorban az alapkamat-helyzet érdekli, amelyet az infláció befolyásol.
Ha egy országban nagy az infláció, akkor valamilyen módon pénzt kell kivonni a gazdaságból. Itt jön képbe a kamatemelés, mint hasznos monetáris politikai eszköz.
Kellően magas kamatok mellet többen fognak a pénzük lekötése mellet dönteni, és kevesebben fognak hitelt felvenni. Ekkor a gazdasági aktivitás lelassul.
A vállalkozások nem fektetnek be új projektekbe mert a magas kamatok miatt túl drága lenne a finanszírozás. Az emberek sem most fognak új autót venni, inkább takarékszámlára teszik a spórolt pénzüket.
Egy szó mint száz, a gazdaságban csökken az elérhető pénz mennyisége. Amint kevesebb pénz áramlik szabadon a gazdaságban, a pénzromlás lelassul, az árak normalizálódnak.
Persze ez csak egy egyszerűsített magyarázat, az infláció egy összetett dolog, mi itt most csak az alapkamat-emelés lényegét szerettük volna szemléltetni.
Na és akkor a következő logikus kérdés, hogy mégis miért annyira fontos az alapkamat a forex kereskedők számára?
Erre a válasz egyszerű: a pénznek van egy olyan tulajdonsága, hogy a magasabb hozam irányába folyik.
Kereskedői szemszögből, ha egy országban magasak a kamatok, akkor csábító pénzt mozgatni ebbe az országba. Magyarul, megvásárolni az ország devizáját, és befektetni, mondjuk helyi állampapírokba. A megnövekedett kereslet az adott deviza iránt pedig árfolyam-emelkedést okoz.
Természetesen ennek a fordítottja is igaz: ha egy ország alacsony kamatokat kínál, akkor érdemes lehet ebből az országból pénzt rakni át más országokba, ahol nagyobbak a kamatok. Az adott deviza hirtelen megnövekedett kínálata pedig csökkenő árfolyamot eredményez.
Ez körülbelül olyan, mintha egymás mellé állítanánk több bankot, és megnéznénk melyik milyen kamatot fizet a lekötött pénzünk után.
Esélyes, hogy abba a bankba tartanának a pénzünket, amelyik a legtöbb kamatot fizeti, feltéve, hogy nem fenyegeti a csőd veszélye.
Forexen tehát ugyanez a logika, csak bankok helyett adott országokat vagy gazdasági közösségeket (pl Eurózóna) veszünk alapul.
A lényeg tehát újra: alapkamat-növekedés általában emelkedő devizaárfolyamot von maga után, alapkamat-csökkenés pedig csökkenő árfolyamot.
Persze ez nem törvényszerű. Semmi sem az.
De érdemes tudni ezekről az összefüggésekről, ha fundamentális elemzésre adnánk a fejünket.
Ezért az infláció helyzete tehát a második fontos megvizsgálandó tényező. Segít megtippelni a központi bank kamatokra vonatkozó lépéseit, ami pedig segít megtippelni, merre fog elmozdulni az árfolyam.
3. Munkaerőpiac helyzete
A munkaerőpiac helyzete szintén jelentős tényező, amit a kereskedők figyelembe vesznek a forex fundamentális elemzése során.
Ez azért van így, mert az emberek hétköznapi költekezése általában jelentős részét teszi ki egy ország GDP-jének. Ennek a forrása pedig zömében a munka után járó fizetés.
Ha az emberek munkanélküliek, akkor viszont értelemszerűen kénytelenek megszorítani a nadrágszíjat és kevesebbet vásárolni.
Lényegében tehát a magas munkanélküliség csökkenti a fogyasztást, ami pedig hátramozdító erőt gyakorol az egész gazdaságra.
A munkaerő piacon megfigyelhető tendenciák ezért jelzőértékűek lehetnek a gazdaság tágabb értelemben vett teljesítményére.
Minden országnak megvannak a saját statisztikái, amelyek segítenek naprakésznek lenni a munkaerőpiaci trendekkel.
Ami viszont az egész forex piac szempontjából fontos, az nem meglepő módon az Egyesült Államokból érkező adat, hiszen az amerikai gazdaság teljesítménye a világgazdaságra is jelentős hatást gyakorol.
A munkaerőpiac helyzetére publikált amerikai report non-farm payrolls (NFP) néven fut. Minden hónap első péntekén szokta közzé tenni a statisztikai hivatal, és ezen a napon kifejezetten magas volatilitás figyelhető meg szinte minden devizapár árfolyamában.
(Nemhiába kifejezetten népszerű stratégia az NFP kereskedése)
Mellékesen jegyeznénk meg, hogy a munkaerőpiac helyzete az egyik leginkább politikailag érzékeny kérdés, hiszen a magas munkanélküliség könnyen az aktuális kormány bukásához vezethet.
Ez szintén növeli ezeknek a számoknak a jelentőségét.
4. Ingatlanpiac helyzete
Az ingatlanpiac a legtöbb országban általában nem teszi ki túl nagy részét a GDP-nek, ám ez a szektor mégis kifejezetten fontos a forex fundamentális elemzőknek.
Vajon miért van ez így?
A válasz az ingatlan piac állapotának lélektani hatásaiban keresendő, és abban, hogy indirekt módon fontosabb összetevője a GDP-nek, mint azt első ránézésre gondolnánk.
Először is, arra mérget vehetünk, hogy az építőipari vállalkozások nem kezdenek beruházásokba, hacsak nem biztosak abban, hogy lesz kellő kereslet az újonnan megépített ingatlanokra.
Természetesen mindig vannak példák félresikerült projektekre. Budapest környéken például évekig állt egy befejezetlen lakópark, itt a kezdeti lendületet a gazdasági válság törte meg.
Sajnos nem mindenre lehet felkészülni.
Na de a lényegen ez mit sem változtat. Ingatlan építésébe akkor kezdünk, ha optimisták vagyunk a jövőre nézve. Ugyanez elmondható az ingatlanvásárlásra is.
Nem valószínű hogy pont akkor fogunk felvenni egy évtizedekre szóló lakáshitelt, ha attól tartunk, hogy bármelyik nap elveszíthetjük a munkánkat.
Az ingatlanpiac tehát kifejezetten jó támpont egy ország gazdasági helyzetének megítéléséhez.
Kevésbé szembetűnő ugyan, de egy erős ingatlan piacnak még van egy olyan jó tulajdonsága is, hogy a gazdaság sok más szektorát is pozitívan befolyásolja.
Új lottó nyertesek tönkremenetelében rendszerint szerepet játszik, hogy megfeledkeznek az extázisukban összevásárolt dolgok vonzatköltségeiről.
Egy új háznak pedig példának okáért számos vonzatköltsége van, kell venni hűtőt, bútorokat, porszívót, fűnyírót és természetesen a plazma tv sem maradhat ki.
Így tehát, habár az ingatlanpiac papíron csak pár százalékát teszi ki a GDP-nek, gyakorlatilag sokkal nagyobb gazdasági aktivitásért felelős, mint amit közvetlenül neki tulajdonítanak és ezt a fundamentális elemzők is nagyon jól tudják.
5. A vállakozások jövőre vonatkozó kilátása
A forex fundamentális elemzéssel való ismerkedésünk utolsó pontjaként ejtsünk szót egy kissé nehezebben számszerűsíthető tényezőről. Ez, ahogy a cím is mutatja nem más, mint a vállakozások jövőre vonatkozó kilátása.
Még az olyan fogyasztók által dominált társadalmakban is, mint az Egyesült Államok, egyes nagyvállalatok vezetői sokkal nagyobb döntéseket hoznak meg, mint egyes fogyasztók.
Természetesen nem akarunk senki lelkébe beletiporni. Mindneki fontos döntéseket hoz meg a saját életében, nem ezeket akarjuk diszkreditálni. Itt mi most csak tisztán anyagi döntésekről beszélünk. Egész pontosan azoknak is a nagyságáról.
A nagy cégvezérek sokszor óriási beruházások elindításáról döntenek, vagy éppen azoknak az elhalasztásáról.
Természetesen a gazdaság működésének a szempontjából minél több beruházás indul, annál jobb, hiszen egy-egy ilyen beruházás sok új munkahelyet teremt, kisebb vállalkozásoknak biztosít megrendelőt, és nem utolsó sorban a járulékos adók és egyéb díjjak megfizetésével az államkasszát is dúsítja.
Jó ötlet tehát megvizsgálni a vállakozások jövőre vonatkozó kilátásait, hiszen ezek közvetlenül befolyásolják a gazdasági aktivitást.
Ilyen vizsgálódásra az elemzők iparági kérdőíveket szoktak használni. Ezekből sokszor indexeket képeznek, hogy a tendenciák jobban látszódjanak és a különböző időszakok könnyebben összehasonlíthatóak legyenek.
Amerikában például az Institute for Supply Management (ISM) havonta publikál egy Purchasing Managers Index névre keresztelt számot, amely lényegében nagyvállalatoknál vezető pozícióban lévő személyek különböző iparági kérdésekre adott válaszaiból kialakított súlyozott index.
Ilyen kérdések például, hogy mennyi új megrendelést terveznek leadni a beszállítóiknak, hogyan látják a kiadások alakulását, vannak e fennakadások az ellátási hálózatba stb.
Az index értelmezése egyszerű: ha 50 feletti értéke, van akkor a válaszadók többnyire optimisták, ha pedig 50 alatti, akkor inkább pesszimisták.
Összefoglalás
Ebben a cikkben megismerkedtünk azzal, hogy mit jelent a forex fundamentális elemzés és milyen szempontokra érdemes odafigyelni.
Jegyezzük meg hogy a reál GDP növekedés a gazdasági teljesítmény legfőbb mérőszáma.
Ugyanakkor a GDP kiszámítása időigényes, számos más adat áll a kereskedők rendelkezésére, amelyek időszerűbben segítenek felmérni a gazdaság helyzetét.
Az infláció helyzete, a munkaerő-piaci viszonyok, az ingatlanpiac, és a vállalkozások jövőre vonatkozó kilátásai segítenek szorosan nyomon követni a gazdaság teljesítményét.
Ezen területekre vonatkozó adatok sokkal naprakészebbek, így mire a hivatalos GDP adatok publikálásra kerülnek, az elemzőket már sokszor nem fogadja meglepetés.