A forex piac dióhéjban
Forex piac alatt a devizapiacot értjük, ami a világ legnagyobb pénzügyi piaca.
Több mint 6 trillió dollár értékű tranzakció folyik át rajta minden egyes nap (BIS, angol)
Ez olyan mennyiségű pénz, amit nehéz elképzelni, de például a jelenlegi kb. 215 ezer dolláros áron olyan 27 millió 906 ezer 976 darab Lamborghini Huracán-t lehetne belőle venni, ami azért valljuk be, nem rossz, én egynek is örülnék.
A forex piac méretének kettő fontos előnye van.
Először is, bárki gond nélkül nyithat és zárhat be ügyleteket, és ezek szinte azonnal végre hajtódnak. Másodszor pedig a tranzakciós díjjak relatív alacsonyak.
Ez a két dolog egyébként nem teljesen különálló.
Vannak úgynevezett illikvid piacok, mint például az ingatlan piac, ahol a tranzakciók száma alacsony. Ilyen esetekben a bróker jutaléka is nagyobb, különben nem igazán érné meg neki a sok vessződés.
Mivel a forex piacon rengeteg a tranzakció (más szóval a forex piac likvid), ez lehetővé teszi, hogy a brókerek alacsonyabb jutalékokkal is profitosan működjenek.
Hogyha esetleg eltűnődnénk azon, hogy mégis miért ilyen népszerű a devizakereskedés, akkor érdemes figyelembe venni, hogy amint valaki pénzt szeretne egyik országból a másikba átmozgatni (erre pedig sok példa van), a forex piac kikerülhetetlenné válik.
Átlagemberként is megtapasztalható, hogy pénzváltásra gyakran szükség van, például egy nyaralás alkalmakkor, vagy ha valaki külföldön dolgozik és hazavinné az ott megkeresett pénzt.
Mégis ahol ennek a jelentőssége igazán megfigyelhető, az az üzleti világ és valljuk be: az igazán nagy pénzek itt mozognak.
Egyszerűen mondva, egy globalizált világban élünk, ahol a vállalatok jellemzően országhatárokon keresztül funkcionálnak és a különböző országok sem vákuumban léteznek.
Ha például egy amerikai cég rendelkezik Európai képviselettel, akkor az Európában megtermelt profit egy részét valószínűleg haza fogja vinni az Egyesült Államokba, itt pedig már egyből képbe jön, hogy az eurót valahol dollárra kell váltani.
Ezenkívül különféle országok is gyakran hiteleznek egymásnak ilyen-olyan devizában, ami később sokszor átváltásra kerül a célország helyi fizetőeszközére.
Erre jó példa lehet, amikor az Euróba érkező EU-s támogatásokat az állam forintra váltja.
(Gyengülő forint mellett ráadásul egyre többre…)
Hogy egy átfogóbb képet kapjunk arról, hogy mégis kik tevékenykednek a forex piacon, és miért, nézzük meg részletesebben a forex piac résztvevőit.
Nyisson számlát Magyarország kedvenc Forex brókerénél.
Nem véletlen, hogy a magyar ügyfelek előszeretettel választják az XM-et devizakereskedésre, részvényindex kereskedésre, árucikk kereskedésre, valamint részvény, nemesfém és energiahordozó kereskedésre.
A forex piac résztvevői: kik kereskednek devizákkal és miért?
Amikor a forex piac résztvevőiről beszélünk, érdemes különbséget tenni két, eltérő motivációjú piaci szereplő között: a spekulánsok és a biztonsági játékosok között (hedgers).
Spekulánsok alatt olyan kereskedőket értünk, akiknek az az elsődleges célja, hogy profitálni szeretnének az árfolyam-mozgásokból. Vagyis ők a profit lehetősége miatt aktívak a piacon, máskülönben nem sokat foglalkoznának a devizaárfolyamokkal.
Ezzel szemben a biztonsági játékosok olyan kereskedők, akik alapvetően nem pénzkeresési célból tevékenykednek a forex piacon, hanem, mert üzleti érdekük, hogy bebiztosítsák magukat a kedvezőtlen árfolyammozgásokkal szemben.
Ezt a folyamatot hivatott illusztrálni az angol “hedging” kifejezés.
Természetesen bőven van átfedés a spekulatív kereskedés és az üzleti érdekek bebiztosítása között, mégis érdemes észben tartani ezt a fajta megkülönböztetést, mert segít perspektívába helyezni a dolgokat.
Na, de most hogy ezt tisztáztuk, ideje megnézni a lényegesebb piaci szereplőket kicsit részletesebben (nem fontossági sorrendben).
Multi cégek
Ezek a vállalatok érthető okokból számottevő deviza kockázattal rendelkeznek, amiket a devizapiacon felvett pozíciókkal igyekeznek semlegesíteni.
Nézzük meg egy példán keresztül, hogy mit is jelent ez valójában.
Tegyük fel, hogy egy német autógyártó szerződésre lép egy angol céggel, megígérve 10 autó leszállítását £30.000 font / autó áron.
Habár Németország eurót használ, az autógyártó belement az ügyletbe, mivel a vezetőség félt, hogy máskülönben az angol cég egy versenytárs ajánlatát választja, aki hajlandó fontot is elfogadni.
Az oka annak, hogy az angol cég ennyire ragaszkodik ahhoz, hogy a saját pénznemében fizethessen, pontosan ugyanaz, amiért a németek jobban örülnének az eurónak: a deviza kockázat.
Tudunk kell ugyanis, hogy az ilyen ügyleteknél a fizetés nem azonnali. Habár maga az eladás megtörténik mondjuk Januárban (papíron), a német autógyártó által kiállított számlán csak egy későbbi hónap, mondjuk Március lesz feltüntetve fizetési határidőnek.
Tehát, ha például a szerződés napján az euró-angol font árfolyam (EUR/GBP) 0.8000, akkor a német könyvelők 0.8 * 30.000 * 10 azaz €240.000 bevételt fognak rögzíteni.
Ha viszont márciusban, amikor a pénz ténylegessen megérkezik, és az euró mondjuk erősödött 0.7-re akkor a kifizetett font már csak 0.7 * 30.000 * 10 -> €210.000-t fog érni.
Látható tehát, hogy egy kedvezőtlen árfolyammozgás súlyos következményekkel járhat az exportáló cég számára.
Pontosan az ilyen veszteségek elkerülése végett szoktak a forex piacon pozíciókat felvenni az érintett vállalkozások.
A példánknál maradva: mivel itt a kockázatot az euró erősödése jelenti, a német cég pénzügyi csapata olyan ügyletet fog eszközölni, ami az euró erősödésével termel profitot.
Ez által ha az euró erősödne, és az eladott autókon veszteség keletkezik, akkor a forex piacon termelt nyereség ezt egyensúlyozni fogja. Ha az euró gyengül, akkor ugyan a forex ügylet veszteséges lesz de az autók eladásán profit keletkezik, ami kiegyenlíti az árfolyamváltozás hatását.
Nagy Bankok
A forex tranzakciók zöme bankok között zajlik. Ez az úgynevezett bankközi devizapiac.
A bankközi devizapiac lényegében “a” devizapiac. Persze átlag emberként nem itt kereskedünk, de a devizák irányára itt kerül megállapításra.
A kisebb bankok és forex brókerek aztán innen kapják az árakat, építik bele saját hasznukat és kínálják fel az ügyfeleiknek.
A nagy bankok tevékenységi köre olyan szerteágazó, hogy egy könyv sem lenne elég a részletes ismertetőhöz.
Itt jegyezzünk meg csak annyit, hogy minden nagyobb bank (értsd: Deutsche Bank, Morgan Stanley, Barclays, Goldman Sachs, etc.) üzemeltet ún. proprietary trading desk-et, aminek az az egyetlen funkciója, hogy aktívan kereskedjen és pénzt termeljen a banknak.
A bankok ezen tevékenysége fontos a forex piac likviditása szempontjából, hiszen itt meglehetősen nagy pénzekről van szó.
Szintén fontos az úgynevezett market making.
Ez lényegében azt jelenti, hogy a bank folyamatosan vételi és eladási árakat posztol egy elektronikus rendszerbe, és készen áll arra, hogy a bejövő megbízásokat azonnal végrehajtsa ezeken az árakon.
Ennek az eredménye, hogy ha például egy ügyfél nyit egy vételi pozíciót, az nem feltétlenül kerül összepárosításra egy másik ügyfél eladási pozíciójával (ez persze fordítva is igaz).
Gyakran a bank az, aki végrehajtja a megbízást az által, hogy beáll a pozíció másik oldalára és saját “készletről” teljesíti a megbízást.
Online forex brókerek
Ezeknek a cégeknek a célja hogy átlag embereknek biztosítsák a forex kereskedés lehetőségét.
Az üzleti modell változó, de sokszor market makingről van szó, ami a már fent említett módon jelentheti azt, hogy az ügyfél megbízásait a forex bróker teljesíti, nem pedig egy másik emberrel kereskedünk.
Kezdő kereskedők esetében rendszerint fel is merül a gyanú, hogy biztos a bróker manipulálja ellenük a piacot, ezért a sok vesztő trade (ügylet).
Habár az érdekellentét egy létező dolog, és erre vonatkozó figyelemfelhívás egyébként kötelező is, azért nem kell túlaggódni a dolgokat.
Érdemes tudni, hogy amikor a bróker az ügyfél kereskedési partnereként funkcionál, akkor ezt elsődlegesen azért teszi hogy elősegítse a tranzakciók gördülékenyebb áramlását az adásvételi folyamat megkönnyítésével.
Tehát, például ha venni szeretnénk valami egzotikusabb devizát, akkor nem kell hosszassan várnunk, amíg meg nem jeleník egy másik fél, aki pont ugyenzt a devizát szeretné értékesíteni (ráadásul ugyanakkora mennyiségben, mint amire nekünk szükségünk van), mert a bróker azonnal beáll a megbízás másik oldalára és végrehajtja azt.
A market making üzleti modell bevételi alapja a vételi és az eladási ár közti különbség (spread), nem pedig az ügyfelek elvesztett pénze.
Sőt, alapvetően az, hogy a market making miatt a brókernek is deviza kitettsége keletkezik, az egy kockázati faktor a bróker szempontjából. Nyilván ebből is lehet profitálni, de itt már a szerencse is közre játszik.
Általában a deviza kockázataikat a market makerek is igyekeznek elsimítani valamilyen módon, hasonlóan bármely más vállalkozáshoz. Ezáltal a forex piacon való részvételük kevésbé spekulatív, mint ahogy azt elsőre gondolnánk.
Nagyon leegyszerűsítve a dolog sokszor úgy néz ki, hogy a bejövő vételi és eladási megbízásokat a bróker először megpróbálja “házon belül” összeegyeztetni.
Ha a market balanszos (nagyjából ugyanannyi ember akar venni mint eladni), akkor ez egy jól működő dolog, a tranzakciók ütik egymást, eltávolítva a bróker számára a kockázatot.
Ha viszont egyensúlytalanság van a piacon, akkor a bróker kitettsége megnő adott devizára vagy devizákra.
Ez azt jelenti, hogy a brókernél felhalmozódik egy nagyobb mennyiségű deviza (pl. euró vagy dollár), és ha ezek a devizák időközben veszítenek az értékükből, a brókert is veszteség éri. Ezt a kockázatot harmadik féllel való kereskedéssel tudja lefedezni.
Például, ha az ügyfelek pánikszerűen özönlenek hogy eurót dollára váltsanak, akkor a bróker azáltal, hogy beáll a megbízások másik oldalára, nagymennyiségű eurót kénytelen vásárolni.
Ezzel nincs is baj, ha az euró erősödik a dollárral szemben, hiszen ilyenkor az ügyfelek számára veszteség keletkezik. Amikor az ügyleteiket bezárják (vissza váltják az eurót dollára), kevesebb eurót kapnak vissza, mint amennyit eladtak, a különbözet pedig marad a brókernél.
Ha viszont az euró gyengül a piacon, akkor az ügyfelek bármikor dönthetnek úgy, hogy az értékesebb dollárt visszaváltják több euróra, ilyenkor pedig a brókert éri veszteség.
Ilyen esetekben tehát amikor a bróker kockázata megnő bizonyos devizákra, a bróker általában a kockázat lefedezéséhez folyamodik. Ezt teheti például úgy, hogy nyit máshol egy ellentétes ügyletet. A brókerek tehát nem csak az ügyfeleikkel, de nagyobb bankokkal vagy más brókerekkel is kereskednek.
Példánknál maradva: egy eladási pozíció nyitása az eurón célszerű lehet, hiszen ennek a nyereségéből a bróker ki tudja fizetni a saját ügyfeleinek a nyereségeit vagy ha netán pénzt veszítene vele, akkor a saját ügyfeleitől elnyert pénz fedezi a veszteséget.
Láthatjuk tehát, hogy, habár a bróker kereskedik az ügyféllel, a piaci kockázata mindig okosan ki van számolva és jellemzően inkább az ügyfelektől beszedett tranzakciós jutalékokra támaszkodik (ami egy fix bevételi forrás), mintsem arra, hogy elnyerje az ügyfelei pénzét.
Központi bankok
A központi bank, ahogy a név is mutatja a legfontosabb bank egy adott országban, vagy gazdasági rendszerben. Magyarországon az MNB, az eurozónában az ECB, az egyesült államokban pedig a FED tölti be ezt a szerepet.
Ezek az intézmények nem versenyeznek a többi bankkal, jellemzően az ország és a kormány érdekeit képviselik, habár ez utóbbitól elméletileg függetlenek.
A központi bankok elsődleges feladata a pénz kibocsátása, illetve az árstabilitás fenntartása.
Mivel az árstabilitáshoz a pénzügyi rendszer egészséges működése is szükséges, a központi bankok bizonyos mértékben felügyelik a kereskedelmi bankok tevékenységét is.
A központi bankok a forex piac szempontjából is kulcsfontosságú szereplők, hiszen az általuk meghozott gazdaságpolitikai döntések fontos meghatározói a devizák értékének.
Ezek sokszor közvetett módon fejtik ki a hatásukat.
Tegyük fel például, hogy az euró kifejezetten erős, és az ECB aggódik, hogy ez rosszat tesz Németország az eurozóna export gazdaságának.
(Drágább a külföldieknek megvenni az európai termékeket, ezért azok kevésbé kelendőek nemzetközi viszonylatban.)
Ez esetben az ECB dönthet például úgy, hogy csökkenti az alap kamatokat az eurózónába.
Ilyenkor, mivel hirtelen kevésbé jövedelmező euróba spórolni, több nagyobb befektetési alap, vállalat stb., dönthet úgy, hogy inkább más pénznembe váltja át a pénzét. Ezzel a piacon hirtelen megnő az euró kínálat, csökken a kereslet, az árfolyam pedig esik.
Megtörténhet, hogy a központi bank közvetlen módon is beavatkozik a forex piac működésébe, hogy erősítse, vagy gyengítse a saját devizáját.
Erre egy sokak számára fájó példa lehet a svájci frank helyzete 2011 és 2015 között.
A svájci központi bank (SNB) évekig elkötelezte magát, hogy nem fogja hagyni a frankot 1.20 euró fölé erősödni. Erre pontosan az export gazdaság védelme miatt volt szükség.
Az eurózóna problémái miatt mindneki svájci frankba akarta menekíteni a pénzét, a frank így egyre csak drágult, ami betett Svájc híresen export-orientált gazdaságának.
Jött tehát az ötlet, hogy akkor bizony nem kéne hagyni a frankot tovább erősödni, és meg is született az elhatározás, hogy amint az euró-frank árfolyam eléri az 1.20-t (egy frank 1.20 euró a piacon), az SNB pénznyomtatásba kezd, és az újonnan kibocsátott frank euróra váltásával mesterségesen vissza szorítja az árfolyamot 1.20 fölé.
Fent látható, hogy már a hír hatására is gyors gyengülésbe kezdett a frank.
(Mivel a grafikon az euró-frank árfolyamot jeleníti meg, ezért ez a grafikonon a 2011 közepe tájékán történő euró emelkedésnél látszik, ami értelemszerűen egyidőben jelenti a frank gyeengülését is.)
Ezt követően évekig nem volt probléma az 1.20-es minimum árfolyam megtartása.
Ennek 2015-ben lett vége, amikor máig tisztázatlan okokból, az SNB hirtelen kihátrált az árfolyam stabilizálása mögül, a frank értéke pedig újra az egekbe szállt (ezt a grafikon végén a nagy euró esés illusztrálja).
De ez már egy másik történet, a lényeg hogy a központi bankok kifejezetten fontos szereplői a forex a piacnak, akik alkalmanként tényleges adás-vétellel is belefolynak a piac működésbe, ilyenkor pedig mindig nagy összegekről van szó.
Lakossági kereskedők
Egész sokáig a forex kereskedés nagy intézmények és extrán vagyonos személyek privilégiuma volt.
Manapság bárki perceken belül nyithat egy kereskedési számlát online, és kedvére spekulálhat a deviza árfolyamok alakulását illetően.
Ehhez szükség volt az internet elterjedésére, ami megadta a technológiai hátteret ahhoz, hogy átlagemberek is könnyen hozzáférhessenek valós idejű piaci adatokhoz, és megbízásokat helyezhessenek el tőkeáttétel használatával.
A lakossági kereskedők egy relatív kicsi, de fontos részét képezik a forex piac működésének.
Befektetési alapok
Végül érdemes megemlíteni a befektetési alapokat, mint fontos piaci szereplőket.
Ezekből is sok különböző fajta van, a konzervatív nyugdíj alapoktól egészen az agresszív növekedési stratégiákat alkalmazó alapokig.
Habár a céljuk eltérő, a befektetési alapok kivétel nélkül nagy pénzeket mozgatnak és gyakran használják a forex piacot, hogy külföldi részvényekbe vagy állampapírokba fektessenek.
A forex piac szempontjából kifejezetten fontosak az úgynevezett “hedge fundok” amik a nevükkel ellentétben spekulatív piaci szereplők, méghozzá az egyik legmélyebb zsebbel rendelkező és leginkább pénzéhes fajtából.
Egy-egy ilyen alap általában vagyonos magánbefektetők pénzét tömöríti (egy millió dollár befizetés alatt ritkán állnak szóba az emberrel), és mindenféle komplex stratégiát alkalmaz arra, hogy átlag feletti hozamot produkáljon a befektetőinek.
Ennek része a nem tradicionális befektetési eszközök használata, mint például devizák adás-vétele profit termelés céljából.
A nyereség adódhat árfolyammozgásból, két piac közötti félreárazás kihasználásából, kamatkülönbözetből, vagy bármi más forrásból, a lényeg hogy ezek jellemzően kockázatosabb stratégiák, amik rendszerint még tőkeáttétellel is meg vannak spékelve.
Egyszóval a hedge fundok kifejezetten nagy pénzekkel dobálóznak, ami bizony a devizák grafikonjain is kifejti a hatását.
Hol zajlik a forex kereskedés?
Most, hogy sikeresen megvitattuk a forex piac résztvevőit, ideje a piac működéséről is pár szót ejteni.
Mégis hol zajlik ez az egész dolog?
Valószínűleg senki nem gondolja, hogy a bankárok Soros Györgyel és a többi kereskedővel karöltve összegyülnek egy adott helyen, ahol reggel 8-tól délután 5-ig boldogan kereskednek, aztán szépen haza mennek vacsorázni.
Erre nyilván már csak az internet létezése miatt sem lenne szükség, de nem ez az egyetlen tényező.
A forex piac egy over-the-counter (OTC) piac, ami lényegében annyit tesz, hogy az ügyletek szétszórva zajlanak, nincs egy központi tőzsde ami számon tartaná a tranzakciókat.
Más szóval, a kereskedés online történik dealereken (így is hívják a forex brókereket, sőt talán ez lenne a pontosabb megnevezés) és elektronikus rendszereken keresztül.
Bankok, vagy nagyobb befektetők esetében ez úgy néz ki, hogy egy devizára számtalan különböző forrásból látnak elérhető árakat egy elektronikus rendszeren keresztül (Pl: Currenex), amikből aztán kiválasztják a legszimpatikusabbat.
Lakossági kereskedők esetében ez némileg egyszerűbb, hiszen itt jellemzően egy embernek egy brókernél van fiókja, és csak azokat az árakat látja, amiket az adott bróker kínál neki.
Ha valakinek valamiért kettő fiókja is van két különböző brókernél, akkor észre fogja venni, hogy az árak nem mindig pontossan ugyanazok.
Erre itt is egy példa:
Szerencsére a különbség jellemzően jelentéktelen, hiszen a brókerek között is nagy a verseny, ha valaki pofátlanul rossz árakat szolgáltat, akkor nem sokáig marad üzletben.
Tehát, a forex piac hasonló egy valódi piachoz a szó szoros értelmében véve. De ez egy olyan piac, ami online működik, és ahol nincsenek minőségbeli különbségek két árus termékei között, és ahol az árak is majdhogynem homogének.
Utópisztikusan hangzik, de így működik a dolog.
Forex kereskedési órák – Mikor van nyitva a devizapiac?
A forex piac decentralizált jellegéből adódóan a nap 24 órájában kereskedhetünk különböző devizákkal, csak hétvégén van egy kis leállás.
Habár adott országokban értelemszerűen bezárnak a helyi pénzügyi szervezetek éjszakára, a piac működésére ez nincs hatással, hiszen az országhatárokon át zajlik.
Ha mondjuk, az európai bankok éppen nem aktívak, attól még a világ többi pontján vannak aktív intézmények, úgyhogy a kereskedés nem áll le. A devizaárfolyamok éjszaka is mozognak, és átlagemberként is tudunk kereskedni akár éjszaka is.
Magyar idő szerint pénteken éjjel 11 – 12 körül a bróker beszünteti a megbízások fogadását, és ez így is marad egészen vasárnap estig, amikor a piac újraindul. Ezt az időszakot leszámítva viszont bármikor tudunk kereskedni.
Egy dolgot azért érdemes tudni ezzel kapcsolatban, mégpdig azt, hogy, habár kereskedni lehet a hétköznap bármelyik pillanatában, a körülménynek nem azonosak.
Mivel a legtöbb tranzakció Európában és az Egyesült Államokban zajlik, így amíg ezek a piacok valamelyike (vagy mindkettő) aktív, a kereskedés is pörög, bőven vannak jó lehetőségek és a tranzakciós díjjak is alacsonyak.
A nap azon szakaszában viszont, amikor Európa és Amerika már kikapcsolódott a piacról, sokkal döcögősebben mennek a dolgok. Ázsia és Ausztrália lényegesebben kevesebb aktivitást generál és a tranzakciós díjjak is magasabbak.
A következőkben megnézzük, hogy néz ki egy átlagos nap a forex piacok nyitva tartását illetően.
Forex kereskedési időszakok – Hogyan alakul a piaci aktivitás a nap folyamán?
A fentebb említettek fényében tehát elmondható, hogy hiába elérhető a piac a hétköznap bármely órájában, ez messze nem jelenti azt hogy lényegtelen, mikorra időzítjük a piacon való ténykedésünket.
Négy különböző piaci időszakot (market session) szokás megkülönböztetni: Sydney, Tokió, London és New York időszakokat.
Ezekben a városokban találhatóak az adott régiók legfontosabb pénzügyi intézményei, ezért vannak így kiemelve.
Néha kontinens szerint is szoktak hivatkozni a különböző piaci időszakokra, ilyenkor Tokiót és Sydney-t egybe mossák Ázsiai időszak néven, London és New York pedig az európai és amerikai időszakot képviseli.
Igazából lényegtelen, hogy pontosan hogyan hívjuk ezeket az időszakokat, ami fontos, hogy tudjuk, hogy mit is jelentenek ezek kereskedési szempontból.
Ezt fogjuk megvizsgálni kicsit bővebben.
Sydney időszak
Amikor a forex piac kinyit a hétvége után, a kereskedés először Új-Zélandon (Wellingtonban) kezdődik meg, hiszen itt van a legkorábban hétfő reggel, magyar idő szerint ez a vasárnap este 11 körüli időszak.
Az aktivitás itt még elég csekély, úgyhogy a Wellingtoni időszak nem kapott saját nevet, viszont egy említésre méltó dolog azért köthető hozzá, mégpedig az, hogy ez a piac első alkalma arra, hogy reagáljon a hétvégén történt eseményekre (már ha történt valami).
Ezért van, hogy időnként megeshet, hogy olyan szintű egyensúlytalanság lép fel a kereslet és a kínálat között, hogy a pénteki záróárhoz képest máshol nyit a piac. Ilyenkor egyfajta rés keletkezik a grafikonon (gap). Ezek a rések egyébként felhasználhatóak a kereskedési rendszerünk kialakitásában, de ebbe most ne menjünk bele.
Sydney kicsivel Wellington után kapcsolódik be a buliba, magyar idő szerint éjfél körül. A piaci aktivitás ekkor már egy fokkal magasabb, de nem kifejezetten nagy, és főleg a regionális devizákra korlátozódik.
Ez leginkább azért van, mert a piac többnyire hírek hatására mozog, és ilyenkor kerülnek publikálásra például az ausztrál gazdasági mutatók, tehát az ausztrál dollár értelemszerűen a figyelem középpontjában lesz.
Tokió időszak
A tokiói időszak magyar idő szerint éjjel egy körül kezdődik meg, és ez alatt már aktívabb a piac mint korábban, de még itt is visszafogottabb ármozgások a jellemzőek.
Azt fontos megemlíteni, hogy Japán devizája, a yen, az egyik legaktívabban kereskedett deviza a forex piacon. Ez részben azért van, mert Japán gazdasága a világon az egyik legnagyobb, részben pedig azért, mert a yen kifejezetten népszerű eszköz az úgynevezett carry-trade stratégiákra.
Carry trading alatt, azt értjük amikor valaki hitelt vesz fel egy alacsony kamatú devizában (itt jön képbe a yen) és befekteti ezt a pénzt más országokban magasabb kamatot nyújtó eszközökbe (főleg állampapírokba)
Tehát a yen-re érdemes lehet odafigyelni ebben az időszakban. Illetve, ha például korábban történt valami piacmozgató esemény Ausztráliában vagy Új-Zélandon, akkor erre a japán kereskedők is reagálni fognak, úgyhogy a regionális devizák továbbra is aktívabbak lesznek mint általában.
London időszak
Az ázsiai piacok nagyjából a nap közepén járnak, amikor az európai pénzügyi központok is elkezdenek bekapcsolódni a kereskedésbe.
Itt már egy kifejezetten nagy ugrás figyelhető meg a tranzakciók számában. A globális forex-tranzakciók nagyjából 43%-a Londonban kerül lebonyolításra (BIS, angol). Ez elég sok pénzmozgást jelent, főleg ha felidézzük, hogy több mint 6 trillió dollár értékű deviza cserél gazdát minden nap.
Az euró, font, dollár és a többi fontosabb deviza sokszor jelentős árfolyammozgásokat produkál rögtön azután, hogy Londonban megkezdődik a kereskedés helyi idő szerint reggel 8-kor ami nálunk reggel 9.
Nem ritka, hogy átlag emberek, gondolva itt a munka mellet jövedelem kiegészítésként forexezőkre, sokszor a londoni piacnyitás körüli időszakban figyelik a piacot, és csak ilyenkor kereskednek.
Sokszor megesik, hogy ha például Ázsiában elindult egy tendencia – tegyük fel rossz adatok jönnek Ausztráliából, és emiatt az ausztrál dollár kissé esésnek indult –, akkor a londoni nyitással ez a trend fel erősül, és egy sokkal nagyobb esés következik be.
Ezen kívül a Londonban kialakult irány az egész napra rányomhatja a bélyegét, hiszen erre reagálnak majd az amerikai kereskedők is.
Érdekesség, hogy déli egy óra körül van egy kisebb visszaesés a piaci aktivitásban. Ilyenkor a legtöbb európai kereskedő ebédel és kivárja hogy az amerikai kollégák is bekapcsolódjanak.
New York időszak
Magyar idő szerint délután kettő körül nyit ki a New-Yorki tőzsde, ilyenkor már az európai kereskedők is visszatértek az éttermekből az irodákba.
Kezdetét veszi az úgynevezett overlap (átfedés), a kereskedési nap legaktívabb két órája, amikor New York és London egyaránt online van.
A legtöbb rövidtávú kereskedő ilyenkor figyeli a piacot, hiszen ekkor történik a legtöbb mozgás, és a tranzakciós díjjak is abszolút minimumon vannak.
Jó tudni, hogy minden hónap első péntekjén publikálják az úgynevezett NFP riportot, ami az amerikai munkaerőpiac helyzetéről ad egy viszonylag aktuális képet.
Ez egy nagyon kényes adat, hiszen a munkaerőpiac az egész amerikai gazdaságra kulcsfontosságú hatást gyakorol. Az amerikai gazdaság helyzete pedig a világgazdaságra van jelentős kihatásal.
Így hát az NFP riport megjelenése körül még a megszokottnál is nagyobb árfolyammozgások figyelhetőek meg.
Ilyenkor egyébként a kereskedési körülmények sokkal rosszabbak, a tranzakciós díjjak hirtelen az egekbe szöknek (a megnövekedett kockázat miatt), és az elhelyezett ügyletek sokszor nem a kívánt áron kerülnek végrehajtásra.
Ez utóbbi azert van, mert mire átfut a bróker rendszerén a tranzakció, a piac már el is mozdult ahhoz az árhoz képest, ahol kezdeményeztük az ügyletet (ezt slippage-nek hívják).
Láthatjuk tehát, hogy a túlzott aktivitás sem szerencsés, de általánosságban elmondható, hogy egy-egy kifejezetten fontos piac-mozgató hír bejelentése körüli perceket leszámítva, a New York – London átfedés a legpozitívabb tulajdonságokkal kecsegtető időszak a legtöbb kereskedő számára.
A londoni piac magyar idő szerint délután 5 körül zár be. A zárás előtti időszakban sokszor megfigyelhető, hogy az adott kereskedési napon jellemző tendenciával (növekvő árak / eső árak) ellentétes irányban kezd el a piac mozogni.
Ez azért van, mert sok kereskedő bezárja a nap végére az ügyleteit.
Tehát, ha mondjuk az euró egész nap felfelé ment, akkor viszonylag sok kereskedő vásárolt belőle valamikor a nap folyamán. Ők mostanra elérkezettnek látják az időt, hogy a magasabb árfolyamon eladják egy kis nyereségre szert téve. Elvégre ez a kereskedés lényege.
Emiatt a nap végére az euró-kínálat megnövekedik, és a piac kicsit visszább húzódik. Persze ez nem törvényszerű, de elég gyakran megesik ahhoz, hogy érdemes legyen észben tartani.
Miután Európa kikapcsolódik a piacról, Amerikában még tovább zajlik a kereskedés, habár az aktivitás jóval visszafogottabb. Mire az amerikai piac is bezár, addigra Wellington már a nyitáshoz készülődik és a körforgás újra kezdődik a Sydney-i időszakkal.
Összefoglalás
A forex piac, vagy más szóval, a devizapiac a világ legnagyobb pénzügyi piaca.
Bárki könnyen adhat-vehet devizákat. A tranzakciók gyorsan végrehajtódnak a kereskedési költségek pedig minimálisak.
A piacon tevékenykedők köre meglehetősen széles, hiszen globalizált világunkban számtalan esetben felmerül a deviza váltás szükségessége.
A fontosabb szereplők közül érdemes kiemelni a multi cégeket, a bankokat, egyéb intézményeket és bizony a magánbefektetőket is.
A forex piacon történő ügyletek zömének üzleti funkciója van, de számos esetben beszélünk tisztán spekulatív ügyletekről is, ahol a tranzakció mögötti egyetlen tényező a haszonszerzés lehetősége.
A devizakereskedés nem egy helyen, hanem különböző pénzügyi központokon keresztül zajlik szerte a világban. Ez lehetővé teszi, hogy más piacokkal ellentétben a devizapiac a nap 24 órájában aktív legyen, hiszen a világ valamelyik pontján mindig éppen nappal van.
A piac aktivitása napszakonként eltérő, ezért nem teljesen mindegy, hogy mikor kereskedünk.
Négy különböző napszakot szokás megkülönbözteti: ezek a sydney-i, tokiói, londoni és new york-i napszakok. Szerencsére a legaktívabb londoni és a New York – London átfedési időszakok jól igazodnak a magyar időzónához.